A művelődési ház rövid története

  A csorvási közművelődés kezdeti szakaszában az a tevékenység is az egyházak, körök és egyletek szervezésében történt. Ezeknek az egyesületeknek a székházai nyújtottak otthont a kultúrának, megteremtették a közös művelődés és szórakozás lehetőségét. A csorvási közművelődés második szakaszára az állami szerepvállalás volt a jellemző, ez a szakasz 1950-től napjainkig tart.

 1951-ben létrehozták a Községi Kultúrotthont, a volt Kisgazda Egylet székházában. Ebben az épületben kaptak helyet a színjátszók és a dalárda is, itt helyezték el a népkönyvtárat, itt alakult meg az első csorvási néptánccsoport. 1953-ra a kultúrális élet ismét elérte régi színvonalát, színdarabokat adtak elő, lakodalmakat, bálokat rendeztek. 1961-ben új művelődési ház építését kezdték el, amit 1963-ban adtak át. Itt kapott helyet a könyvtár, 360 fős színházterem, amely filmvetítésre is alkalmas volt. A következő évben újra indult a dalárda, és irodalmi színpad kezdte meg működését. Az általános iskola tanulóiból megalakult a Hófehérke bábszínház, ifjúsági klub kezdte meg működését, beat zenekar alakult.

  1975-ben kiállító és hangverseny teremmel bővítették az intézményt. A községben úttörő fúvószenekar kezdte meg működését, majd citerazenekar és pávakör alakult. 1990-ben végzett felmérésnél rájöttek, hogy az épület alapozása rossz, életveszélyessé vált, ezért le kell bontani. A község vezetése új művelődési ház építése mellett döntött, melyben helyet kapott egy hat tantermes iskola, könyvtár, kiállító- és konferencia terem, és a színházterem, amely mozi üzemeltetésére is alkalmas. Az építkezés idejére a közművelődés új épületben kapott helyet.

   1992-ben újra indult a fúvószenekar, majd megalakult a Vadvirág népdalkör, a nyugdíjas klub keretein belül. Mellettük citerazenekar is szerveződött. A fúvószenekar mellett megalakult a mazsorett csoport. 1995-ben a Vadvirág együttes ketté vált, az új együttes Nefelejcs néven lépett fel. Hagyományos rendezvények születtek, mint a Bartók Béla születésnapját március 25-ét követő szombat Kelet-Magyarországra kiterjedő népdalversenye, amely mára régiós Duna-Körös-Maros-Tisza népzenei versennyé alakult.

   Az új művelődési ház kiállítótermében kéthavonta bemutatkozik egy-egy Békés megyében élő amatőr festő, szobrász, de a Csorvásról elszármazott művészek munkái is kiállításra kerülnek. Július utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a Csorvási Nemzetközi Lakodalmas Gasztronómiai napok. Hagyományőrző kézi aratóversenyt rendeznek immár tizedik alkalommal. A művelődési ház ad otthont a gyermekszínházi előadásoknak, a szlovák disznótoros napnak, román és roma bálnak. Itt rendezik a koncerteket, komolyzenei hangversenyeket.

1999-ben Csorvás megkapta a közművelődést pártoló önkormányzatok pályázatának első helyét.